Aláírás beszúrt aláírásképpel – Írásbeliség

A Ptk. 6:7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, amennyiben a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. A 6:7. § (3) bekezdése technológia semleges feltételeket szab a hagyományos írásba foglalástól különböző módon megtett jognyilatkozatok írásbeli minőségének megállapításához, amikor úgy rendelkezik, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. E feltételeknek a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU Rendeletben (eIDAS rendelet) szabályozott elektronikus aláírások a hozzá tartozó azonosítási eljárásokkal és szolgáltatásokkal aggálytalanul megfelelnek.

A gyakorlatban igény merült fel arra, hogy a maradandó eszközzel, írásjelek útján tett, a Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésben foglalt rendelkezés követelményeinek vitathatóan megfelelő nyilatkozatok is írásba foglaltnak minősülhessenek. Ilyenek például az e-mailben, ahhoz csatolt file-ban, beszúrt aláírásképfájllal ellátott, szövegszerkesztővel szerkesztett, szerkeszthető vagy nem szerkeszthető formába konvertáltan elküldött, chat felületen, SMS-ben, a másik fél által rendelkezésre bocsátott platformon elektronikus úton tett írásbeli nyilatkozatok. Az ilyen formában tett jognyilatkozatok a Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésének alkalmazásában akkor minősülnek írásba foglaltnak, ha közlésükre, a bennük foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

A Kúria Tanácsadó Testület tagjainak többségi álláspontja szerint a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e ezeknek a feltételeknek. A Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. Ennek a követelménynek elvileg bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet. Ezért a nem hagyományos és nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. 17.§-ában (az eIDAS Rendelet¹  26.§-ában) szabályozott írásbeli alakszerűség mellett tett jognyilatkozatok alakiságának minősítése attól függ, hogy a vizsgált nyilatkozattételi és közlési forma az adott esetben alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.

A Kúria Tanácsadó Testületének tagjainak kisebbségi álláspontja szerint a 6:7. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek a hagyományos írásbeli forma, továbbá az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. 17.§-ában (az eIDAS Rendelet 26.§-ában) szabályozott írásbeli alakszerűség felelhet meg. E vélemény szerint az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor tesz eleget az írásbeliség követelményének, ha azt e rendelkezéseknek megfelelően elektronikusan aláírják. Nem tartja elfogadhatónak továbbá, hogy ugyanazon formában tett elektronikus jognyilatkozat – például az e-mail – egyik esetben megfelel az írásbeliség követelményének, más esetekben viszont azt nem elégíti ki. Egységes a Tanácsadó Testület álláspontja abban, hogy ha törvény meghatározza a Ptk. 6:7 § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő nyilatkozattételi módot (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés), akkor az ilyen módon megtett nyilatkozatot írásba foglaltnak kell tekinteni.

¹ A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU Rendelet