Ha a bíróság a közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy a volt tulajdonostárs javára használati jogot alapít, keletkezik-e használati díj fizetési kötelezettsége a használat jogára feljogosított volt tulajdonostársnak a tulajdonossal szemben? [Ptk. 5:84.§ (4)]

A Ptk. 5:84. §-ának (4) bekezdése a bíróság számára a bennlakónak a tulajdoni hányadával arányos használati jog biztosítását teszi lehetővé, amelynek értékcsökkentő hatását a megváltás folytán fizetendő ellenérték, illetve az árverési vételár felosztási arányának meghatározásánál neki kell viselnie. A használat joga dologi jogosultság, e jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti (Ptk. 5:159. § (1) bek.), terhelik viszont az e joghoz fűződő – a Ptk. 5:159. § (2) bekezdésének utaló szabályára tekintettel az 5:149.-150. §§-aiban meghatározott – kötelezettségek. A használat jogának jogosultja, mint dologi jogosult a használatért rendszeres ellenértéket nem köteles fizetni. A Kúria Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. rendelkezései nem zárják ki azt, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben a megszűnt tulajdoni hányadhoz igazodó terjedelmű használati jog alapítása nem alkalmas a felek közötti jogvita ésszerű lezárására, a felek közötti jogvita végleges lezárása érdekében a bíróság az ingatlanban benn maradó (volt) tulajdonostárs javára az eredeti tulajdoni hányadát meghaladó részére vagy az ingatlan egészére kiterjedő használati jogot alapítson. Ebben az esetben a használati jognak a megszűnt tulajdoni hányadot meghaladó része után a tulajdonost megillető ellenszolgáltatás mértékét és teljesítésének a módját (a felek közötti elszámolását) a bíróság a közös tulajdon megszüntetése során az ítéletében határozza meg.