- január 21, 2021
- Posted by: admin
- Category: Hírek
A korábbi bírói gyakorlat azt a nagykorú gyermeket, aki tovább folytatta a középfokú tanulmányait, ugyanúgy kezelte, mint a kiskorút, amennyiben vélelmezni kellett a rászorultságát. Ez helyes, de lényegében contra legem joggyakorlat volt. Ezen az új Ptk. úgy változtatott, hogy a 18-20. életév között középfokú tanulmányokat folytató gyermekek esetében kettébontja az eseteket: vélelmezni kell a rászorultságot, de az érdemtelenség és a teljesítőképesség hiánya tekintetében a Ptk. a rokontartásra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A Kúria Tanácsadó Testületének tagjai szerint valós problémát jelent, ha a kötelezett a teljesítőképességének hiányára tekintettel mentesülhet a tartásdíj megfizetése alól. Ezt a jogalkotó úgy döntötte el, hogy a nagykorú rokon tartására vonatkozó szabályok érvényesülnek. Így a kiskorú tartásra való jogosultsága megelőzi a nagykorú tartásra jogosult gyermekét. A Ptk. 4:214.§-ában megfogalmazott rendelkezés szerint vélelmezni kell annak a nagykorú, de huszadik életévét még nem betöltött gyermeknek a tartásra való rászorultságát, aki középfokú iskolai tanulmányokat folytat. A 18 és 20 év közötti, középiskolai tanulmányait folytató nagykorú gyermek nem minősül a Ptk. 4:220.§ (2) bekezdésében meghatározott továbbtanulónak. Ebből következően a kiskorúval esik egy tekintet alá. A Ptk. értelmezési keretei lehetővé teszik azt az – egyébként a Tanácsadó Testület tagjai által támogatott – értelmezést, amely szerint az ilyen gyermek érdemtelennek nem minősülhet, és a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles őt eltartani.
